-1. nap

Elérkezett a várva-várt utazás napja. Idén 3.szorra Máltára, az ETI nyelviskola tanártovábbképzésére sikerült pályázatot nyernünk nagy örömünkre.

A repülőút már rutinosan zajlott, alig vártam, hogy landoljunk a szigeten, amiről már sok szépet és jót hallottam, de eddig még nem sikerült ide eljutnom.

A repülőtéren transzferbusz várt minket, ami elszállított a szálláshelyünkre, ahol a következő egy hetet tölteni fogjuk. (legalábbis az éjszakákat:-)) Ez az eredeti tervtől eltérően nem St Julien's központjában, hanem az attól távolabb eső Salina öbölnél van. Nagyon szép helyen található, és nagyon jó adottságokkal rendelkező gyönyörű szálloda , úgyhogy reményekkel és izgalommal telve tértünk nyugovóra.

A táj nem emlékeztetett az imádott Angliára, bevallom, nem volt "love at first sight".A táj nem olyan zöld, mint a ködös Albionban,kicsit kietlen, puszta, de a mediterrán időjárásnak köszönhetően a meleg és a napsütés mégis elfeledtette mindenféle hiányérzetemet.

Jó volt újra angol beszédet hallani, angol feliratokat látni.

0.nap

Reggel csodás napsütésre ébredtünk, el is határoztuk, hogy felfedezzük a környéket. Majd ellátogattunk a szomszédos kis szigetre, Gozo szigetére.

Komppal keltünk át a tengeren, közben élvezhettük a tenger páratlan látványát, a kék szín millió árnyalatát.

A szigeten egy helyi máltai taxis ember látva turista tanácstalanságunkat, azonnal segítségünkre sietett, mondva elszállít minket a legfontosabb látnivalókhoz. Nem került többe, mint a busz, egymás hegyén hátán ülve , de célirányosan, vidáman és gyorsan megoldhattuk a közlekedést és kezdődhetett a kaland.

Itt megnéztük a Citadellát, ami in the heart of Viktória (it's the main town of Gozo) és Rabat városát,  majd a Ramla Bay-en megpihentünk, ami állítólag Gozo legszebb strandja. Homokos partja volt, ami  kicsit becsapott minket, mert a vízben azért picit köveken kellett egyensúlyozni, hogy a feltámadó szél el ne lökjön bennünket.

Kellemesen hűvös volt a tenger, igazi strandhangulat volt, felhőtlen napsütés,tömeg és vidámság,és persze nem hagyhattam ki , hogy ne kóstoljam meg a kalamárit .... nagyon finom volt :-)

Sötét lett, mire visszakeveredtünk a szállásunkra, nagyon elfáradtam, de gyönyörű élményekkel gazdagodva próbáltam elaludni. A légkondit nem kapcsoltuk ki, így is nehezen ment az elalvás,mert nekem még szokatlan ez a  párás és nagyon meleg időjárás.A kabócák hangjára nagy nehezen mégis sikerült álomba szenderülnöm...

1.nap

Korán keltünk, hogy mindenre legyen idő, mert a transzferbusz, ami szerencsénkre minden reggel elszállít bennünket az iskolába, 8 órakor itt van értünk,( kb. 15 perc így a távolság,)és nem vár senkire .-( Sokan lakunk itt a suliból, úgyhogy a pótszékekre éppenhogy felfértünk nap mint nap.

A suli rendkívül nyüzsgő látványa fogadott. Hasonlóan hozzánk mindenki kereste hova is kell menni, ki lesz vajon a csoporttársa, a tanára, szóval izgalmakkal telve ültünk be a közös előadóba, ahol vártuk , hogy kiderüljön mindez.

A suli falain mindenhol idézet, szavak fonetikával...szívesen látnám viszont a mi iskolánkban is...a kollégákkal vannak is terveink :-)

A kedvenc: "Anyone who stops learning is old, whether at twenty or eighty. Anyone who keeps learning stays young. The greatest thing in life is to keep your mind young." /Henry Ford

Én  a CLIL-Practical Methodology for Teachers working with CLIL c. kurzusra jelentkeztem, s hamar el is indították csoportunkat, egy nagyon kedves angol tanárnő, Lindsay Walter vezetésével, összesen 12 csoporttárssal.

Eddig még nem voltam kifejezett CLIL kurzuson, bár mindenhol érintve volt ez a téma. Féltem is, hogy csupa elmélettel fognak bombázni az elkövetkező 5 napon, de hamar megnyugodhattam, nem olyan idegen ez már nekem, csak egy kis gondolkozásbeli módosításokat, fejlesztéseket jelent  a mindennapi tanításomban. Mivel a mi iskolánkban tanítunk tantárgyakat idegen nyelven, nélkülözhetetlen ismerni ezt a módszert, amit nagyon preferálnak világszerte, és nélkülözhetetlennek tartanak a legkorszerűbb és legalkalmazhatóbb tudást átadó tanításban.

Az órák közötti szünetek 20 percesek voltak, az ebédszünet 40 perc, de nagyon kevésnek bizonyult mind :-D A napsütés és a nyüzsgő belváros, ami Málta legbulisabb helye, tele fiatalokkal, csalogatott volna minket kifelé, de mi szorgalmas és tudatos tanítókként nem engedhettünk a csábításnak :-(. Bevallom, alig vártuk a 14.30 at, amikor véget értek az órák:-D

Azonnal felhúztuk a nyúlcipőt, és nekiindultunk felfedezni a környéket: Sliema, St. Juliens, Paceville and Buggiba kipipálva:-)

St Juliens az én szememmel: napfényes, vidám és nyüzsgő. Szűk kis utcái telve fiatalokkal (idős embert nem láttam! ) jobbra-balra éttermek, ajándékos üzletek... a mindennapos bulik nyomai persze látszanak, szemetes és olykor kicsit büdös. De könnyű megszeretni, mert az emberek kedvesek, segítőkészek, angolul mindenki beszél, szóval Malta mégis szerelem lett, ha nem is első látásra... :-)

                                                                       2. nap

Reggel itt nem  kellett gondolkodni, hogy meleg lesz e, mert mindennap az volt. Csak azon kellett, hogy a szettek közül mit vegyen fel aznap az ember, mit terveztünk délutánra, mert nem volt értelme hazajönnünk átöltözni a suli után, hiszen az is időt vett volna el, az amúgy is rohanó és kevésnek bizonyuló napból, hiszen mindent látni akartunk....

A kurzus meglepően gyorsan telt ma a tegnapihoz képest. Kiderült, hogy a 2 ciprusi  és a spanyol lány is alsós illetve ovis tanító, úgyhogy hamar egymásra találva mi egy csoportba rendeződtünk, hogy választva egy témát, közösen készítsünk egy lesson planning-et. A délutáni órák az aznapi elmélet (the 5 Cs: minden napra egy) gyakorlatba való átültetését jelentette. A végeredmény majd látható lesz a képek között.:-)

Délután egy szervezett kirándulásra fizettünk be, a sziget közepe felé.ami Medina, vagy ahogy ott hívják Mdina, a St. Paul's katedrálissal, a gyönyörű Citadella , illetve Rabat városának felfedezését foglalta magába.

Hangulatos kis utcái a sárgás kövekkel, színes kapuival, amiket kopogtatók díszítenek,a színes beépített erkélyeikkel egy kis ékszerdobozra emlékeztett engem, amilyet még sosem láttam.:-)

Ránk sötétedett hamar, így a kivilágított városok fényei a távolból, a kellemesen meleg levegő sajátos hangulatot teremtett, hát  nem szívesen hagytuk ott..:-(

Hamar elaludtam, a sok szép élmény,a hosszú nap hatására...Holnap felfedezzük a fővárost...

                                                                3. nap

Az órák gyorsan teltek, legalábbis az ebéd előttiek. A délutáni már lassan, mert alig vártam, hogy nyakunkba vehessük ismét Máltát, ezt az érdekes és az eddig megszokottól merőben más kultúrát.

Sok érdekes dolgot tanulok . Rengeteg anyagot kapok hozzá. Ma a számítógépes teremben dolgoztunk, sok-sok ötletet kapva, és kipróbálhatva. Ezután sokkal tudatosabban kell a CLIL módszereit beépítenem a mindennapi óráimba, ez rengeteg energia lesz, de hiszem, hogy megtérül majd. Sokkal alkalmazhatóbb lesz a tudás, és megbizonyosodhatnak a szülők is, miért jó az idegen nyelven való tanítás. Ez a jövő...nincs mese, fel kell vennünk a versenyt.

Ma magunk szervezte programként elbuszoztunk Vallettába, Málta fővárosába. Itt már a fő utca és az utcák is jó szélesek voltak, terek tárultak elénk, sok-sok emberrel, üzlettel, kiülős bárokkal, éttermekkel.

Ez a legerősebben védett település több méteres fallal körülvéve. Az utcák a tengertől mind bevezettek a központba, sokszor félelmetesen magasra hágva...fel-le,mintha San Francisco utcáin lettünk volna..:-)

Felfedeztük többek között az itt készített filigree ékszereket, amiket ezüstből készítenek csipke minőségre emlékeztetve...gyönyörű munkák, alig tudtunk választani..:-)

Sajnos a Grand Master's Palace ( nagy mester palotája) zárva volt, így nem tudtuk megnézni , pedig Caravaggio is látható lett volna itt Máltán.:-(

Feltettem a kérdést, hogy legalább itt miért csak 24 órából áll egy nap, mert nagyon kevésnek bizonyult, de nem kaptam választ....a sötét pedig figyelmeztetett, hogy bizony ismét elmúlik egy nap, és búcsúzni kell. Tudtuk, hogy holnap egy délutáni-esti látogatásra még befizettünk ide, úgyhogy a see you later helyénvalónak bizonyult elköszönéskor :-)

                                                                      4. nap

Egyre fáradtabban ébredünk. Érezzük a napok múlását, hogy bizony már csak 2 nap.

A kurzuson ma egy következő C-t tanultunk az 5- ből, csakhogy érthetőbb legyen: The 5 Cs: Content,Communication, Cognition, Competences and Community. No ezekre kell koncentrálni amikor tervezzük az óráinkat. Ma az értékelésről is beszéltünk, kiegészítve ezt az 5 kategóriát.

Délután tovább dolgoztunk a project munkánkon csoportban, készülve a holnapi bemutatásra a többieknek.

Mellém egy nagyon kedves pszichológus hölgy került amikor nem csoportban dolgoztunk. Gyakran kerültem vele párba, nagyon hasznos dolgokat mesélt az angol nyelven való tanítás hátteréről,tanár és  pszichológus szemmel:-) 

Késő délután Vallettába vitt a buszunk ismét, most szervezett keretben, idegenvezetőnkkel Márióval. Nagyon okos ember, mindent tudott és el is mesélt a történelméről, a kulturális adottságairól ennek a csodaszép és különleges városnak, ami nem véletlen lett a főváros. Egy baja volt csak, hogy rohant mindenhová, alig tudtuk tartani a lépést vele:-)

Egy mozifilmben is megtekinthettük Malta történelmét, fejlődését, a sok harcot, amivel meg kellett küzdenie a függetlenségéért ennek a  ma csupán 316 négyzetkilométeren fekvő és mintegy 437000 lakost számláló kis szigetországnak :-(

Ma sötétben kivilágítva is láthattuk az utcákat a jellegzetes erkélyekkel, sárga kövekkel, színes ajtókkal,  egy csodaszép kertet ,ahol szökőkút díszelgett, és persze a gyönyörű kilátás a tengerre megunhatatlannak bizonyult.

Ma sem kellett altató, pillanat alatt álomba merültem...pedig jó lenne húzni az időt...jó itt :-)

                                                                   5. nap

És elérkezett az utolsó nap a suliban.Ma mindent meg kell tennünk, hogy megkapjuk a bizonyítványunkat, mert a sok kirándulás mellett azért ezért jöttünk legfőképpen:-)

Komolyan vettek itt is minden órát, ahogy ezt eddig is tapasztaltuk az Angliában végzett kurzusainkon. Pontosan kezdték és fejezték be az órákat, végig érdemi, minőségi munka folyt, nem voltak üresjáratok. A tanárnőm, Lindsay ,szépen, érthetően beszélt, látva, hogy nagy értője annak, amit tanít, igazi példaképként szolgálva. Nem zavart a nagy meleg,hiszen minden teremben működött a légkondi, ez segített a figyelésben.

Délután minden csoport bemutatta hogyan képzel egy téma feldolgozását a CLIL módszereivel ötvözve. Az egyik csoport egy történelem órát dolgozott fel, középiskolás módra,persze Málta történelmével..:-)tanulságos volt.

Mi a kisebbeknek szóló állatok témakörét bogozgattuk, azt hiszem sikerrel.

Sokat nevettünk az órákon, jó kis csoport alakult, többféle nemzetiséget képviselve. Szlovén, lengyel, olasz, cseh, spanyol , ciprusi és én egyedül magyar. Jól éreztem magam, a bizonyítványt mindannyian kiérdemeltük és ünnepélyes keretek között át is vettük :-)és elbúcsúztunk egymástól :-(

A délután ismét egy fizetős szervezett kirándulás volt délre a Blue Grottohoz. Hamar odaértünk, itt nincsennek nagy távolságok. hatalmas sziklák és öblök látványa fogadott. Az ittlétem legnagyobb és örökre feledhetetlen élményét itt kaptam :-) Egy csónaktúrán vehettünk részt (persze ezért külön fizettünk, de minden pénzt megért!) az öblökbe a szédítően magas sziklák között, be a barlangokba, aztán ki, hánykolódva a tengeren, a meleg szél miatt nem érezve a forróságot... és ismét tudatára ébredve a természet erőfölényére, és hogy milyen aprók vagyunk mi emberek mindehhez, szóval hihetetlen és hatalmas élmény volt. A tenger millió színben pompázott... nincsennek szavaim...a gyönyörű szó kevés ennek a leírásához....hálát éreztem, hogy itt lehetek...talán a képek valamit visszaadnak ebből...talán...

Innen keletre egy halászfaluba vezetett az utunk , Marsaxlokkba,ahol rengeteg színesre festett  hajócska köt ki nap, mint nap, gondolom sok hallal és egyéb tengeri herkentyűvel.. na itt idős bácsikat láttunk, akik igazi tengerimádók:-) látszott hogy ez a település a tengertől függ, és a tengerért van...

A napot búcsúnapként zártuk, hiszen ma búcsút kellett venni 2 itt maradó kollégánktól, talán nem könnyű kitalálnio melyik csapatnak volt ez a búcsú szomorúbb...

Holnap indulunk haza. véget ér egy kaland ismét, sok sok élménnyel, tudással.. megérte minden pillanat, felejthetetlen ez a kis ország, köszönjük Malta :-) köszönjük Erasmus+ :-)